Múlt héten került sor az első egyetemi terepgyakorlatra, az alábbi bejegyzésben ennek egy kis részét szeretném elmesélni.
Mikor felvételt nyertem a természettudomány-környezettan tanárszakra, sokat olvastam erről a programról és alig vártam, hogy részt vegyek rajta. Tele kíváncsisággal érkeztem meg kora reggel az egyetem elé. Az egy órás kocsiút hamar eltelt, mert útközben a vezető geológus sok érdekességet mesélt. Megtudtuk például, milyen kőzet építi fel a Gellért-hegyet, miből épült a Parlament és később miért újították fel, milyen hegyek mellett haladunk el, illetve hogyan érkezik Budapestre az ivóvíz.
A helyszínre érve lelkesen elindultunk az ösvényen, majd egy kisebb magaslatra érve megmértük a GPS koordinátákat és kiszámítottuk, milyen messziről is látjuk az ELTE Lágymányosi Kampuszát.
Már jó ideje sétáltunk a tölgyfák között, mikor a meredek hegyoldalt egy éles határú, nagyobb kiterjedésű, közel vízszintes terület váltotta fel. Alaposan szemügyre véve a terepet, a fáktól rejtett ösvényre bukkantunk, a végén egy nyílást találva. Korábban, vezető nélkül, még ha fel is tűnik a rés, biztosan tovább mentem volna, feltételezve, hogy a szűk üregben valamilyen állat lakik. Most azonban, nem kis meglepetésünkre, a vezető geológusunkat követve felvettünk fejlámpát és sapkát, majd hason csúszva bementünk az üregbe. Néhány méter megtétele után kényelmesen fel lehetett állni, ráadásul pont egy alvó denevért találtunk a legközelebbi falon.
Kiderült, hogy egy első világháborús katonai táró aknába jutottunk be. Rendkívül jól megfigyelhetők voltak a robbantáshoz kivájt lyukak, sőt még következtetni is tudtunk kis méretükből a kis hatású/mennyiségű robbanóanyagra. Számomra elképesztő élmény volt az aknában mászkálni, és vezetővel megfigyelni a gyakorlóakna jellegzetességeit. Úgy gondolom, a későbbiekben mindenképpen emlékezni fogunk rá, hogy a dolomit vízszintesen alakult ki, azonban előfordul (ahogyan itt is), hogy egy gyűrődés következtében közel függőleges rétegek keletkeznek. Vagy hogy egy másik példát említsek, jobban megértettük a hegylábi törmelék fogalmát így, az akna bejárata előtt guggolva, mintha egy vastag tankönyv felett görnyedtünk volna.
A terepgyakorlat során a minket körülvevő növényeket is megfigyeltük. Megtapasztaltuk, hogy a boróka tűlevele szúrós, és egy ágat eltörve megéreztük a jellegzetes gyanta illatát is. Jól látható volt, hogy a boróka nagy fényigényű növény, így egy árnyékos helyen elszárad.
Töretlen lelkesedéssel folytattuk utunkat a Látó-hegy csúcsára, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy a minket körülvevő tölgyek nem nőnek olyan magasra, mint azok, amelyeket utunk elején, a hegy lábánál láttunk. Ennek okára hamar fény derült: míg lenn kocsánytalan, itt feljebb molyhos tölgyek találhatók. Ha már felmerült, gyorsan átbeszéltük, hogy miben különböznek egymástól a tölgyek. Külön érdekes volt és így a későbbiekben mindig tudni fogom, hogy a molyhos tölgy fonákja - mint ahogyan azt megtapasztaltuk- puha, selymes.
A hegycsúcsra fölérve gyönyörködtünk a kilátásban és kicsit átbeszéltük, hogy melyik hegyek vesznek minket körbe, illetve azok milyen kőzetből épülnek fel. Szerencsére a szép, napsütéses idő következtében nagy távolságra is tisztán elláttunk
A kis pihenő után, tovább indulva az erdőben, számos karsztjelenséggel találkoztunk: láttunk dolinát, tál alakú bemélyedéseket; sőt egy víznyelőt is. A hegyről lefelé menet még várt ránk egy érdekesség: a szélluk. Kezünkkel magunk is megtapasztalhattuk, hogy a kövek közti hasadékban mozog a levegő, ami ráadásul hűvösebb is. Régen az emberek úgy tartották, hogy a szelek atyja lakik a hegyben, és onnan fújja ki a levegőt, ezért érződik légmozgás. Valójában, mint megtudtuk, gravitációs szellőzésről van szó. A terepgyakorlat utolsó elemeként megmértük a felszíni levegő és a széllukból kiáramló levegő hőmérsékletét, illetve szén-dioxid tartalmát is. Azt az eredményt kaptuk, hogy kiáramló levegő 3 Celsius-fokkal hűvösebb és majdnem másfélszer több szén-dioxidot tartalmaz, mint a felszíni levegő.
Bár a nap során rengeteg információ hangzott el, mely nagy része teljesen új volt, a fontos dolgokat mindannyian megértettük. Számomra nagyon jó élmény volt a naszályi terepgyakorlat, alig várom a következő alkalmakat.
