Ahogyan tudhatjátok 2022 őszi szemeszterében a Z-szak az országban három helyen indult el: az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen és Budapesten az ELTE-n. Itt a fővárosban nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hatan jó kis közösséget alkotunk, azonban sajnos a másik két egyetemen egy-egy (de lelkes) Z-szaki van az osztatlan tanárszakon.
Már a szak elindulása előtt is szempont volt, hogy havi rendszerességgel találkozzon egymással az ország összes természettudomány-környezettan tanárszakos hallgatója, hogy ezáltal is egy összetartó, közös élményekkel teli közösség jöhessen létre. Októberben végül sikeresen megvalósult az első Z-szakos osztálykirándulás, ezúttal Nyíregyházán találkoztunk, és a hideg ellenére fantasztikusan éreztük magunkat.
A kétnapos kirándulás első programjaként egy közös kis sétahajókázást szerveztek tanáraink a Tiszán. Pontban kettőkor Rakamaztól indultunk és egészen Szabolcsig mentünk, miközben alig bírtunk betelni az ősz pompás színeivel. Persze nem csak a látványban gyönyörködhettünk, az utazás közben Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem egyik professzora számos érdekességet mesélt a Tisza élővilágáról, különösképp a partifecskékről.
A partifecskék vonuló madarak, augusztus közepén elrepülnek, Afrikában telelnek és általában május elején érkeznek vissza hozzánk. Megérkeztük után első dolguk, hogy üreget ássanak maguknak. Ha szerencséjük van, mindig új fészkelőhelyet kell kialakítaniuk.
Hogy ez miért ennyire örömteli?
Nem is gondolnánk, milyen fontos szerepe van ebben a folyó tél végi áradásának. Ugyanis hogyha nincs áradás, a víz nem mossa el a költőüreget, ami így kiváló élőhelyet biztosít a parazitáknak. Az enyhe tél után s a madarak visszatértével a fészkelőhely tulajdonképpen egy kiváló "gyorsétterem" a parazitáknak.
Sajnos a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak hazánkban az enyhe telek, melyek veszélyeztetik a partifecske állományt is. Erre a problémára született az a megoldás, hogy lelkes önkéntesek a madarak visszaérkezése előtt lemossák ezeket az agyagfalakba vájt fészkeket, ezzel a madarak győzedelmeskednek a paraziták felett.
A partifecske a legkisebb hazai fecskefaj, testtömege csupán 13 gramm. A mai modern technológia segítségével kifejlesztettek egy fél gramm nehézségű geolokátort, melyet könnyedén elbírnak a hátukon. A monitoring segítségével számos információt megtudhatunk a madarak repüléséről. Például a fényadatokból kiszámolható a napkelte és a napnyugta időpontja, melyből egyértelműen meghatározható a földrajzi szélesség, hosszúság, ezáltal a repülés sebessége is. Nem is gondolnánk, hogy egy ilyen törékeny madár milyen kitartó: előfordul, hogy egy nap 800 kilométert repül folyamatosan.
A madarak ilyen fajta megfigyelése nagyban hozzájárul az állomány számontartásához, mely rendkívül jól tud jönni a szakembereknek. Ha felkeltette az érdeklődésed a madár monitoring, ajánlom figyelmedbe a Mindennapi Madaraink Monitoringja programot, ahol kis előképzettség után bárki segíthet a madárállományt folyamatosan megfigyelni és nyilvántartani.
Ha pedig (hozzám hasonlóan) Téged is foglakoztat, hogy milyen madár csiripelését hallod éppen, töltsd le a telefonodra a BirdNet alkalmazást, így olyankor is választ kaphatsz erre a kérdésre, mikor épp nincs a közeledben egy ornitológus.
Szárazföldet érve a lemenő nap fényében sétáltunk "hazai esőerdőben" vagyis egy ártéri ligeterdőben. Estére már csak egy kis közös városfelfedezés, vacsorafőzés meg persze beszélgetés maradt, ahol nemcsak egymást, de a velünk tartó oktatóinkat is jobban megismerhettük.
Másnap ellátogattunk a Nyíregyházi Állatkertbe, mely tölgyfák ölelésében, egy csodás környezetben található. A látogatók egy hatalmas területet járhatnak be, földrészek szerint barangolhatnak, miközben inkább az emberek érezhetik magukat bezárva, mint az állatok.
Nagyon jól éreztük magunkat, sok érdekességet tudtunk meg a két nap alatt. Különösen jó volt megismerni két másik szaktársunkat. Már alig várjuk, hogy legközelebb találkozzunk. 😄
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése